{"id":254,"date":"2012-05-21T08:18:05","date_gmt":"2012-05-21T06:18:05","guid":{"rendered":"http:\/\/www.opencomp.hu\/?p=254"},"modified":"2020-03-25T10:17:53","modified_gmt":"2020-03-25T09:17:53","slug":"a-bsd-rol-altalaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.opencomp.hu\/?p=254","title":{"rendered":"A BSD-r\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

Ez az \u00edr\u00e1s szolg\u00e1ljon bevezet\u0151\u00fcl az ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 cikkekhez, melyek a BSD oper\u00e1ci\u00f3s rendszerekr\u0151l, azok m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban \u00e1ltalam \u00e9rdekesnek tartott megold\u00e1sokr\u00f3l fognak sz\u00f3lni, ahol sok-sok olvas\u00e1s \u00e9s k\u00eds\u00e9rletezget\u00e9s ut\u00e1n jutottam el a m\u0171k\u00f6d\u0151 megold\u00e1sokig. <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

Ezek mind m\u0171k\u00f6d\u0151 megold\u00e1sok, azonban az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val \u00e9s a verzi\u00f3k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val lehetnek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, elt\u00e9r\u00e9sek a l\u00e9p\u00e9sek, ill. parancsok k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy minden k\u00f6vetkez\u0151 cikkben fel fogom t\u00fcntetni a verzi\u00f3sz\u00e1mokat is. De t\u00e9rj\u00fcnk vissza a cikk t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra, nevezetesen:\u00a0mi is az a BSD?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

El\u0151sz\u00f3 a BSD rendszerekr\u0151l<\/strong><\/h2>\n\n\n\n
\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A BSD<\/strong> a Berkeley Software Distribution<\/strong> mozaikszava, \u00e9s azon UNIX<\/a> lesz\u00e1rmazottakat jel\u00f6lik ezzel, melyeket az 1970-es \u00e9vekben kezdtek el fejleszteni a Berkeley Egyetemen (Kalifornia<\/a>, USA) . Egyszersmind haszn\u00e1lj\u00e1k a megjel\u00f6l\u00e9st az oper\u00e1ci\u00f3s rendszerekre, ill. licenszt\u00edpusukra.<\/p>\n\n\n\n

A BSD rendszerek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek kronol\u00f3gi\u00e1ja<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

1970<\/strong> \u2013 korai UNIX disztrib\u00faci\u00f3kat forr\u00e1sk\u00f3ddal egy\u00fctt ad \u00e1t a Bell Labs a Berkeley Egyetemnek
1974<\/strong> \u2013 az els\u0151 UNIX telep\u00edt\u00e9se PDP11-es rendszerre
1977<\/strong> \u2013 Bill Joy, aki maga is a Berkeley-n v\u00e9gzett, \u00f6sszegy\u0171jti \u00e9s szalagra \u00edrja az els\u0151 kib\u0151v\u00edtett UNIX-ot, \u00e9s \u00edgy megsz\u00fcletik az 1BSD, ami egy add-on volt az akkor haszn\u00e1lt 6th Edition UNIX-hoz
1978<\/strong> \u2013 2BSD megjelen\u00e9se, k\u00e9t fontos extr\u00e1val: a vi \u00e9s a C shell, ezek az\u00f3ta is el\u00e9rhet\u0151k a UNIX-okon. M\u00e9g ebben az \u00e9vben portolt\u00e1k a 2BSD-t VAX-ra.
1979<\/strong> \u2013 A 2BSD-be fejlesztett \u00faj kernel, virtual memory kezel\u00e9st, \u00e9s \u00faj programokat adt\u00e1k ki 3BSD n\u00e9ven.  Itt m\u00e1r a DARPA (kor\u00e1bban ARPA ) is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott az \u00faj oper\u00e1ci\u00f3s rendszer ir\u00e1ny\u00e1ba
1980<\/strong> \u2013 a DARPA l\u00e9trehozza a Berkeley Computer Systems Research Group-ot (CSRG), ami m\u00e1r azzal a konkr\u00e9t c\u00e9llal m\u0171k\u00f6dik, hogy saj\u00e1t, standard UNIX-ot fejlesszen. Kiadj\u00e1k a 4BSD-t, sok \u00faj\u00edt\u00e1ssal.
1981<\/strong> \u2013 4.1BSD, mely komoly kritik\u00e1kat kapott. Bill Joy folyamatosan hangolja a kernel, eg\u00e9szen m\u00edg el nem \u00e9ri a VAX teljes\u00edtm\u00e9ny-mutat\u00f3it.
1983<\/strong> \u2013 k\u00e9t \u00e9v szigor\u00fa teszt ut\u00e1n megjelenik a 4.2BSD. Ez m\u00e1r tartalmazott egy TCP\/IP protokoll-stacket.
1986<\/strong> \u2013 4.3BSD kiad\u00e1s. A megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s sebess\u00e9g sokat javult.
1992<\/strong> \u2013 1994 Per, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen minim\u00e1lis v\u00e1ltoztat\u00e1st kellett n\u00e9h\u00e1ny f\u00e1jlkomponensen eszk\u00f6z\u00f6lni, ill. licenszben (a per \u00e1tfog\u00f3bb le\u00edr\u00e1sa meghaladja e cikk terjedelm\u00e9t)
1994<\/strong> \u2013 4.4BSD kiad\u00e1s. A licenc felt\u00e9telek kimondt\u00e1k, hogy a szabadon terjeszthet\u0151 a forr\u00e1sk\u00f3d \u00e9s bin\u00e1ris form\u00e1j\u00e1ban is, az egyetlen kik\u00f6t\u00e9s, hogy az Egyetem szerz\u0151i jogi megjegyz\u00e9se \u00e9rintetlen maradjon a forr\u00e1sokban, \u00e9s az egyetem kapjon megbecs\u00fcl\u00e9st (credit) ha m\u00e1sok felhaszn\u00e1lj\u00e1k a k\u00f3dj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Nagy vonalakban ennyit a BSD t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. Tudnunk kell tov\u00e1bb\u00e1 azt a kev\u00e9ss\u00e9 ismert t\u00e9nyt, hogy b\u00e1r a Linux rendszerek (tal\u00e1n) nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendenek, mint a BSD-like oper\u00e1ci\u00f3s rendszerek, azonban a Linux rendszerek seg\u00e9dprogramjainak legal\u00e1bb a fele BSD terjeszt\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1rmazik vagy sz\u00e1rmaztathat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Eml\u00edtettem a BSD licenszt\u00edpust<\/strong>. Ellent\u00e9tben a GNU GPL \u2013lel, a BSD t\u00edpus\u00fa licenszel\u00e9s sokkal megenged\u0151bb a GPL-hez viszony\u00edtva, gyakorlatilag b\u00e1rmit megenged a licenszelt rendszer haszn\u00e1l\u00f3j\u00e1nak, ebbe beletartozik a term\u00e9k (szoftver) \u00e1t\u00edr\u00e1sa \u00e9s z\u00e1rt (bin\u00e1ris) form\u00e1ban val\u00f3 terjeszt\u00e9se, kereskedelmi forgalmaz\u00e1sa. Mind\u00f6ssze olyan kit\u00e9telek szerepelnek benne, mint hogy az eredeti fejleszt\u0151k nem v\u00e1llalnak semmilyen felel\u0151ss\u00e9get a term\u00e9k haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n\n\n\n

BSD oper\u00e1ci\u00f3s rendszerek<\/h2>\n\n\n\n

Napjainkban legn\u00e9pszer\u0171bb  BSD rendszerek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom f\u0151 terjeszt\u00e9s tarthat komolyabb  \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre sz\u00e1mot, ezek a:<\/p>\n\n\n\n

\u2013 FreeBSD
\u2013 OpenBSD
\u2013 NetBSD<\/p>\n\n\n\n

illetve term\u00e9szetesen ezek lesz\u00e1rmazottai (pl. a DragonFly, mely a FreeBSD-b\u0151l sz\u00e1rmazik). K\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1guk a nagyfok\u00fa megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g, a ny\u00edlt forr\u00e1sk\u00f3d, a kiv\u00e1l\u00f3 hordozhat\u00f3s\u00e1g (ebben a NetBSD t\u0171nik ki legink\u00e1bb, ahogy mondani szokt\u00e1k, egy keny\u00e9rpir\u00edt\u00f3ra is fel lehet telep\u00edteni), gyorsas\u00e1g, biztons\u00e1g. Kernel\u00fck modul\u00e1ris, \u00e9s t\u00e1mogatja a napjainkban elv\u00e1rt vagy elv\u00e1rhat\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sok, lehet\u0151s\u00e9gek majd mindegyik\u00e9t (cryptofs, RAID, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hardver-t\u00e1mogat\u00e1s, t\u0171zfal, stb.). Hibat\u0171r\u0151 f\u00e1jlrendszerek, saj\u00e1t t\u0171zfalmegold\u00e1s, \u00e9s csomagkezel\u00e9s jellemzi m\u00e9g \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n

A FreeBSD<\/strong> 1992-ben sz\u00fcletett, az\u00f3ta folyamatosan fejlesztik, jelenleg a 9.0-\u00e1s verzi\u00f3n\u00e1l tart \u00e9s gyors, logikus kellemes kezel\u0151fel\u00fclet\u00e9vel \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1val m\u00e9lt\u00e1n a legn\u00e9pszer\u0171bb a h\u00e1rom fenti OS k\u00f6z\u00fcl. Web content management systemek, email serverek gyakorta haszn\u00e1lt oper\u00e1ci\u00f3s rendszere.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az OpenBSD<\/strong> 1994-1995-ben sz\u00fcletett, \u00e9s egyes statisztik\u00e1k szerint a fenti h\u00e1rom BSD OS m\u00e1sodik legn\u00e9pszer\u0171bb tagja. Kiv\u00e1l\u00f3 performanci\u00e1val rendelkezik, egyszer\u0171, \u00e9s minden sallangt\u00f3l mentes, nagyon stabil. \u00c9rdekess\u00e9ge, hogy minden release-hez (kiad\u00e1shoz) egy dalt \u00edrnak: ezeket le lehet t\u00f6lteni a fejleszt\u0151k weblapj\u00e1r\u00f3l, valamint az \u00e1ltaluk terjesztett CD-ken is megtal\u00e1lhat\u00f3ak.  Az alaptelep\u00edt\u00e9sben, mindenf\u00e9le ut\u00f3konfigur\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl mind\u00f6ssze 1!!! darab t\u00e1volr\u00f3l is kiakn\u00e1zhat\u00f3 hib\u00e1t tal\u00e1ltak ebben az OS-ben. Jelenleg az 5.1-es verzi\u00f3n\u00e1l tart. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a fejleszt\u0151k munk\u00e1ja m\u00e9g  saj\u00e1t ny\u00edlt forr\u00e1sk\u00f3d\u00fa routing protokollok, pl. a BGP \u00e9s az OSPF implement\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

\"Puffy\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A NetBSD<\/strong> kb. a FreeBSD-vel egyszerre sz\u00fcletett (az OpenBSD a NetBSD fejleszt\u00e9sb\u0151l v\u00e1lt ki). Rengeteg architek\u00far\u00e1t t\u00e1mogat, egyszer\u0171, stabil, gyors rendszer. Ez \u00e9s a t\u00f6bbi k\u00e9t BSD OS haszn\u00e1lja a port treet, ami egy nagyszer\u0171 lehet\u0151s\u00e9g a csomagkezel\u00e9shez, de err\u0151l majd a k\u00e9s\u0151bbiekben. Jelenleg az 5.1.2-es verzi\u00f3n\u00e1l tart.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/h2>\n\n\n\n

Szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyem, hogy a BSD-like oper\u00e1ci\u00f3s rendszerek nagyon stabil \u00e9s kiforrott platformok. Az elm\u00falt \u00e9vekben a fejleszt\u0151k munk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9ppen mind alkalmaz\u00e1s, mind hardver-t\u00e1mogatotts\u00e1gban az \u00e9len j\u00e1rnak. Egyedi megold\u00e1saik az egyszer\u0171s\u00e9get \u00e9s stabilit\u00e1st tartj\u00e1k szem el\u0151tt; ehhez hozz\u00e1j\u00e1rul kiv\u00e1l\u00f3 dokument\u00e1lts\u00e1guk is. Rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt a fejleszt\u0151k \u00fagynevezett \u201chackaton<\/strong>-okat\u201d hirdetnek meg, ahol az \u00f6nk\u00e9ntes fejleszt\u0151k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a hib\u00e1k jav\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00faj featurek hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1t seg\u00edtheti el\u0151. Tapasztalatom szerint a BSD-s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g f\u00f3rumain is  maxim\u00e1lis a seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g a f\u00f3rumtagokt\u00f3l. Szem\u00e9ly szerint a h\u00e1rom OS valamelyik\u00e9t sz\u00edvesen l\u00e1tn\u00e1m sz\u00e9lesebb k\u00f6rben haszn\u00e1lt szerverplatformk\u00e9nt, ak\u00e1r a Linux mellett, de ak\u00e1r azt kiv\u00e1ltva.<\/p>\n\n\n\n

Az ezut\u00e1n megjelen\u0151 cikkekben ez a h\u00e1rom oper\u00e1ci\u00f3s rendszer ill. megold\u00e1sai \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei fognak szerepelni, konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1kkal, screenshotokkal.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ez az \u00edr\u00e1s szolg\u00e1ljon bevezet\u0151\u00fcl az ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 cikkekhez, melyek a BSD oper\u00e1ci\u00f3s rendszerekr\u0151l, azok m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban \u00e1ltalam \u00e9rdekesnek tartott megold\u00e1sokr\u00f3l fognak sz\u00f3lni, ahol sok-sok olvas\u00e1s \u00e9s k\u00eds\u00e9rletezget\u00e9s ut\u00e1n jutottam el a m\u0171k\u00f6d\u0151 megold\u00e1sokig.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-254","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-blogpost"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/254","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=254"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/254\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":263,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/254\/revisions\/263"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=254"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=254"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.opencomp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=254"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}